Diabétesz

Ha a vércukorszint 3,0 mmol/l alá esik, akkor hipoglikémiáról beszélünk. Ez akár egészséges embereknél is előfordulhat, ha nem esznek. De cukorbetegeknél okozhatja például rosszul beállított inzulinpótlás, amely túlzott mértékben csökkentheti a vércukorszintet, vagy a rendszertelen és nem megfelelő mennyiségű szénhidrátbevitel. A diabéteszeseknek fokozottan kell figyelniük arra is, hogy ne sportoljanak evés nélkül. Az alacsony vércukorszintet gyorsan kell kezelni, mert súlyos következményei lehetnek.

A gyümölcsök cukorbeteg étrendben fogyaszthatók az étkezés befejező fogásaként vagy desszertként önállóan, délutáni kisétkezésre is. A diabéteszeseknek érdemes egészben, darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül enni őket. Ezek az eljárások megemelik a glikémiás indexet, és gyorsítják a szénhidrátok felszívódását. Egy-egy étkezés alkalmával maximum két adag gyümölcs elfogyasztása javasolt. Egy adag egy maréknyi málnának, meggynek vagy egy közepes méretű almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, majd kiszámolni, hogy pontosan mekkora adag fogyasztható egy étkezés alkalmával.

Léteznek a friss, lédús gyümölcsök, például alma, cseresznye, málna és a száraztermésű, héjas gyümölcsök, például dió, mogyoró. A tápanyagtartalmuk különböző. A lédús gyümölcsök szénhidráttartalma 2-25 százalék között mozog. Míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10 százalék körüli. Fontos, hogy aki cukorbeteg (diabéteszes), az vegye komolyan, hogy mely napszakban, milyen fajta gyümölcsöt fogyaszt.

A cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket és gyümölcsleveket mindenképpen kerülje az, aki diabéteszes. Számolni kell továbbá azzal is, hogy minden cukorbeteg más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos tehát egy dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni adottságokhoz mérten alakítja ki a cukorbeteg diétát.

A glükóz (cukor) a szervezet sejtjeinek legfőbb energiaforrása, amit a szénhidrátot tartalmazó élelmiszerekből nyerünk. A vérbe szívódik fel, amely elszállítja a sejtekhez, vagy a májban raktározza. Ehhez a folyamathoz  szükséges az inzulin. Az egészséges hasnyálmirigy annyi inzulint termel, amennyi szükséges egy étkezéskor a szervezetbe juttatott táplálék felhasználásához. Ha nő a vércukorszint, akkor nő az inzulintermelés, és ahogy csökken a cukor szintje a vérben, kevesebb inzulin termelődik. Diabéteszben a hasnyálmirigy már nem termel elég inzulint és a sejtek nem tudják felvenni a glükózt. Az felhalmozódik a vérben, vagyis magas lesz a vércukorszint. Vagy lehetséges, hogy a hasnyálmirigy még képes inzulint termelni, de a szervezet nem megfelelően reagál rá, nem érzékeli a cukorbeteg. A végeredmény ugyanaz, magas lesz a vércukorszint. Ráadásul mivel az agy érzékeli, hogy a vérben sok a cukor, utasítást ad további inzulintermelésre. Vagyis lassan kimerül a hasnyálmirigy inzulint...

Sokan gyomnövényként tartják számon, ám a gyermekláncfű igen értékes gyógynövény. Teaként és salátákhoz, sőt, szirupokhoz is kitűnő. Virágzás előtt a levele kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. A gyökere magas inulintartalma miatt természetes édesítőszer. Szabályozza a szénhidrát- és a cukoranyagcserét, valamint nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Ezen kívül számos jótékony hatással bír még. Például serkenti az emésztést, az epetermelést, könnyíti a májműködést, csökkenti a koleszterinszintet és remek vizelethajtó. Hatékony puffadásra és gyomorrontásnál is.

Az ideális a napi ötszöri vagy hatszori 2,5-3 óránkénti étkezés. Ami legyen mindig meghatározott szénhidrát-tartalmú. Mindez 3 főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és 2-3 kisebb étkezést (tízórai, uzsonna, pótvacsora) jelent. Az ezeken kívüli nassolás nem megengedett diabéteszben. Ezek az alapelvek, amelyektől az egyéni igényeknek, életmódnak megfelelően eltérhet a páciens. A változtatásokat azonban mindig szakemberrel érdemes megbeszélni.

Megbetegítheti az embert a nem megfelelő étrend. Sok cukorbeteg, leginkább a 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők, jelentős súlyfelesleggel rendelkeznek. Ez nagy szerepet játszik a cukorbetegség és a szövődmények kialakulásában. Éppen ezért fontos a személyre szabott étrend, a cukorbeteg diéta kialakítása.

Egyénre szabott diabétesz étrend kialakításánál fontos a páciens neme, életkora, magassága, testsúlya. Nem mindegy, hogy mi a cukorbeteg páciens foglalkozása. Ülőmunkát végez vagy fizikai munkát, az időbeosztás vagy a műszak is befolyásolhatja az étkezések rendjét. A korábbi betegségek, a családban előforduló betegségek is támpontként szolgálhatnak. Figyelembe kell venni a jelenleg szedett gyógyszereket, valamint étrend-kiegészítőket.

A cukorbetegek étrendjébe jól beilleszthetőek a panírozott ételek is. Ezeket az ételeket a legtöbben zsemlemorzsával készítik el, viszont a cukorbetegeknek érdemes minden olyan alapanyagot kerülniük, amelyek gyorsan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak. Ilyen például a fehér liszt és az abból készült zsemlemorzsa is. Panírozáskor nagyon jó a teljes kiőrlésű búza- vagy zabliszt. Jó lehet még a lenmagliszt és a szezámliszt is.

Azok az élelmiszerek, amik répacukrot, nádcukrot, mézet, barna cukrot, glükóz-fruktóz szirupot tartalmaznak nem javasoltak cukorbeteg diétában. Érdemes előtérbe helyezni a magas rosttartamú élelmiszereket. A teljes kiőrlésű kenyeret, barna rizst, zabpelyhet, teljes kiőrlésű tésztát, zöldségeket. Mértékkel fogyaszthatóak a gyümölcsök is.

Cukorbeteg diéta esetén szem előtt kell tartani a szénhidrát bevitel mennyiségét és  minőségét. Ezek megfelelő elosztása nagyon fontos. Általános szabály, hogy kismértékben javasolt csökkenteni a napi szénhidrát bevitelt, de nem az a cél, hogy egyáltalán ne fogyasszon a cukorbeteg kenyeret, gyümölcsöt, tejterméket. Csupán meg kell tanulnia, hogy mikor, melyik alapanyagból mennyit ehet egy alkalommal. Illetve, hogy melyik élelmiszer milyen mértékben fogja a vércukorszintet megemelni. Ez a diabétesz étrend alapja.

A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek, ezek a furunkulusok. Szintén gyakori bizonyos testrészek gombásodása, mely viszketéshez vezet. Ezért gyakori a cukorbetegek viszketése. Jellegzetes továbbá, hogy a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár műtéti beavatkozás vagy sérülés helye.

A diabéteszre jellemző, hogy kezdetben kifejezetten tünetszegény, ezáltal nehezen lehet felismerni. Ennek ellenére, figyelemfelkeltő lehet a szomjúság vagy, ha nehezen gyógyul egy seb vagy a gyakori vizelési inger. A szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik. Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző fájdalmat. Azért, mert az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor pl. egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat. A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezethet. Mivel alattomos betegség, ne várjuk meg a komoly baj kialakulását, érdemes egy laborvizsgálattal meggyőződni az egészségi állapotunkról.